Virtuális mobilitás: az interkulturális csere értéke

A jelen cikkben újrafogalmazzuk a virtuális mobilitás fogalmát, valamint bemutatjuk a Movinter modellezési keretrendszert, ami a tanulási tapasztalatok nemzetközivé tételének érdekében támogatja a felsőoktatási intézményeket, nevezetesen a virtuális mobilitás integrált használatának megtervezése és megvalósítása során.

A tanulmány a jövő évtized virtuális mobilitásában rejlő lehetőségek jobb kiaknázására vonatkozó ajánlásokkal zárul. Továbbra is foglalkoznunk kell azzal, hogy miért fontos a virtuális mobilitás, valamint figyelmet kell szentelnünk annak kihasználatlan lehetőségeire, hogy: 1.) demokratizálódjon a nemzetközi, a transzdiszciplináris és a multikulturális tanulási tapasztalatokhoz való jutás (ehhez jelenleg a diákok viszonylagos kisebbsége fér csak hozzá), és ezáltal erősödjön a társadalmi kohézió, 2.) a hálózati tevékenység révén szilárd együttműködés jöjjön létre a tanító- és a kutatócsapatok, illetve intézményeik között – az elismert kiegészítő jellegek és a szakterületek alapján, 3.) még más országok egyetemi diplomáinak teljes mértékű intézményes elismerése előtt megvalósítsuk az egyes oktatási szinteken (alapképzés, mester- és doktori képzés) különböző módokon (mesterkurzus, egyszakos képzés, szeminárium és műhely) szerzett közös diplomák gyakorlatát; valamint 4.) az európai egyetemek és felsőoktatási intézmények kapcsolatba kerüljenek egymással és a világ más részein található egyetemekkel és felsőoktatási intézményekkel.